Almába harapni
Mi játszódhat le egy alma fejében ilyenkor,
amikor közelít felé egy éhes fogsor?!
Rosttal teli testét széttépik,
mohó izgalommal emésztik.
Agyát nyállal feloldják,
csupasz testét, lerágva eldobják.
Magjait nem kérik, megenni nem illik,
mérgező lelkét nem igénylik.
Vége az életének, nem mosolyog már,
elég volt belőled Jonathan!
Meguntak delicsesz,
az élet veled aztán jól kicsesz.
Falhoz baszlak, unlak már,
maradj szétfolyva komám!
Mi a az alma hatalma?
Kukacot juttatni hóhéra gyomrába...
Add vissza alma materednek,
amikor leszedtek téged a hülye gyerekek.
Harapj belém te alma,
fogd fel vérem, mielőtt kifolyna.
Idd meg húsom vigyorogva,
mint egy idióta vadalma.
Végezz velem mosolyogva,
kivételesen előtte, udvarolva.
Egyél meg, ahogy én szoktam,
jó lassan, aprólékosan.
Egyél meg kérlek kilóra,
mert már nem kellek a Móninak!
Nem élek többé senkivel,
egyél meg kérlek, reggelire!
Budapest 2010. 05.13.
