Úgy szeretnék süket lenni
Úgy szeretnék süket lenni,
hogy ne halljam, mit gondolnak rólam.
Ne halljam, ne is hallhassam a szájukat,
amivel kifejezik a rosszmájukat.
Úgy szeretnék vak lenni,
hogy ne lássam, ne vegyem észre,
mit mutogatnak a hátam mögött rólam,
ki nem nyújt őszinte kezet, valóban.
Úgy szeretnék eldugult orral élni,
hogy ne érezzem a mások illatát,
a munka, a verejték, a hiábafáradság szagát,
Orrhatnám polgárként élnék eztán tovább.
Úgy szeretnék ne szólj szám, nem fáj fejem lenni,
mert akkor semmim sem fájna többet.
Nem kellene válaszolnom egyetlen kérdésre sem,
mert bennem eleve sértésre van ítélve minden.
Úgy szeretnék tapintás nélkül élni,
nem lenne mellényúlás, nem szólna rám a néni.
Nem fájna többé a baráti kézfogás,
sem pedig egy fagyott hal szorítás.
Úgy szeretnék egy vagy több senki lenni,
azt nem kellene mindig bizonygatni,
hogy igenis, én vagyok a valaki,
akiből még lehet bárki.
Budapest, 2014.10.17. 22h 32
Úgy szeretnék süket lenni
2014.10.17. 22:34 Káosz kapitány
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://zsenivagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr936803735
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.