Kalandféreg
Árleszállításkor vettek a szüleim,
mert megérte nekik, úgy hiszem.
Tucatjával olcsóbb, ígérték nekik,
mégis egy kellett csupán, ezt csak ők értik.
Sokat vándoroltam, rá mégsem akadtam,
hiába kerestem, majdnem feladtam.
Egy ujjnyi hiányzott már csak,
aztán jött az a végzetes nap…
Felhívott és szavakkal átölelt,
mint egy megvadult bika, szinte felöklelt.
Azóta nem vagyok a régi, de új sem,
más lettem, teljesen kicserélődtem.
Hiányzik, ha nem ír, de ő nem akar,
ha felhív, akkor teljesen felkavar.
Mikor látom, nem tudom,
ő már régóta nem a húgom.
Sem nappal, de éjjel főleg nem,
vágyom utána, szüntelen.
Ha meglátom, többé el ne engedem,
bár megóv tőle a feszületem…
Budapest 2010-08-30
